Az alábbiakban néhány praktikus fogás olvasható:

– Minden gyógyszert az előírások szerint szedjen! Műtét esetén, pl. ortopédiai műtét során, nagy valószínűséggel már a kórházban  is fog vérhígítókat kapni.
– Rendszeresen keresse fel orvosát, hogy eldöntsék, van-e szükség a gyógyszerek, illetve a kezelések módosítására.
– Amennyiben véralvadásgátlókat szed, vigyázzon a K-vitamin bevitelre, mert ez a vitamin befolyásolhatja ezen gyógyszerek hatását. A magas K-vitamin tartalmú ételek közé tartoznak a zöld leveles zöldségek, a szójababolaj…
– Hosszú repülőút, vagy autóút során rendszeresen álljon meg, sétáljon, mozogjon, így a vádli izmok egy kicsit átpumpálhatják a vért az alsó végtagokban. Ha huzamosan kell ülnie, időnként keljen fel és mozgassa át végtagjait.
– Mozogjon! Hogyha valamilyen műtét, vagy más betegség miatt ágyhoz kötötté vált, minél hamarabb hagyja el az ágyat, annál kisebb lesz a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata.
– Változtasson az életvitelén! Szabaduljon meg fölös kilóitól, hagyja abba a dohányzást és rendezze a vérnyomását. Az elhízás, dohányzás és a magas vérnyomás mind fokozzák a mélyvénás trombóziskialakulásának kockázatát. Ha orvosa is indokoltnak érzi, hordjon gumiharisnyát a mélyvéna trombózismegelőzésére.

Fenti életviteli tanácsok segítségével kezébe veheti az irányítást, és fel tud lépni a mélyvénás trombóziskialakulása ellen.

Tudatosan figyeljen oda a jelentősebb vérzések megjelenésére, ami a nem megfelelően szedett gyógyszerek mellékhatása lehet. Ha ismeri a tüneteket és a kockázati tényezőket, megelőzheti a betegségszövődményeinek kialakulását.

Mi a mélyvénás trombózis?

Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, hogy ha vérrög (trombus) alakul ki a szervezet valamelyik mélyen (nem közvetlenül bőr vagy nyálkahártya alatt) futó vénájában.

Általában az alsó végtagot érinti, rendszerint a végtag duzzadása, meleg, lilás-vörös bőr és súlyos esetben fájdalom jelzi. A mélyvénás trombózis sok esetben magától megszűnik, ám veszélyes szövődményeket, tüdőembóliát is okozhat. Véralvadék kialakulhat a bőrhöz közelebbi vénákban is, de ez nem annyira veszélyes, mivel jellemzően nem ad embólust a tüdőbe.

Milyen jelek figyelmeztetnek a trombózisra?

Nem ritka, hogy a mélyvénás trombózis alattomosan alakul ki, az esetek több mint felében nincsenek markáns, jól észrevehető tünetek. Ha tünetek alakulnak ki, akkor ezek az alábbiak lehetnek.

– A trombus kialakulási helye előtti (amerről a véna vére jön) testrész megduzzad. Ez jelentheti a bokák, a lábfej, illetve egy egész alsó végtag megdagadását.
– Fájdalom. Az alsó végtag érintettsége esetén leggyakrabban a vádliban jelentkezik, úgy tűnhet, mintha izomláz lenne.
– Pirosság, illetve melegség a bedagadt terület felett.

Néha a mélyvénás trombózis első jele a tüdőembólia valamelyik tünete lehet.

A tüdőembólia tünetei az alábbiak lehetnek:

* Légszomj, fulladás (ez a leggyakoribb tünet).
* Rossz közérzet, szorongás.
* Köhögés, súlyos esetben véres köpettel.
* Mellkasi fájdalom, amely általában mély lélegzetvételre vagy köhögésre súlyosbodik.
* Szédülés, ájulás.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amint Ön a mélyvénás trombózis tüneteit észleli magán, azonnal keresse fel orvosát! Ha a tüdőembólia tünetei alakulnak ki, tehát mellkasi fájdalom vagy diszkomfort jelentkezik, hívjon mentőt!

A mélyvénás trombózis okai

A mélyvénás trombózisnak számos hajlamosító tényezője lehet, mozgáshiány (például hosszan tartó ülés) vagy öröklött véralvadási zavar (trombózis hajlam), de bizonyos rosszindulatú daganatok is növelik a trombózis kialakulásának kockázatát. Általában önmagában egy rizikófaktor még nem elég, az alábbi tényezők kombinációja vezet mélyvénás trombózishoz.

– Hosszú ideig tartó ülés. Amikor a lábak huzamosan nincsenek használva (például vezetés, vagy repülésközben), a vádli izmai nem húzódnak össze és nem segítenek a vénás vér eltávolításában a lábból.
– Huzamosabb ágynyugalom. Amikor a lábak egy hosszú időn keresztül nem mozognak (például kórházi bennfekvés, csonttörés miatt begipszelés vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat.
– Sérülés vagy műtét. A vénák sérülése vagy műtéte lelassíthatja a véráramot, ezáltal fokozva a véralvadék kialakulásának kockázatát. A műtét során alkalmazott általános altatás (anesztézia) kitágíthatja a vénákat, ami szintén elősegíti a véralvadást.
– Öröklött véralvadási zavar. Ezt a mélyvénás trombózis egyes családokon belüli halmozott előfordulása mutatja.
– Terhesség. A terhesség fokozza az alsó testfél (kismedence, lábak) vénáira nehezedő nyomást. Azok a nők, akiknek öröklött véralvadási zavaruk van, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott.
– Daganat. Bizonyos daganatos megbetegedéseknél a véralvadást elősegítő anyagok mennyisége megemelkedhet. Egyes daganatellenes gyógyszerek is fokozhatják a trombózishajlamot. Bizonyos daganatellenes szerek is fokozzák a trombózis kockázatát.
– Szívelégtelenség. A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél fokozott a mélyvéna trombóziskialakulásának kockázata, mert a szívük kevésbé hatékonyan pumpálja a vért, mint a normális szív. Ez a fokozza annak a valószínűségét, hogy a vér áramlása lassulni fog, pangás alakul ki, majd bealvad.
– Fogamzásgátló tabletták, hormon szubsztitúciós terápia. Mind a két készítmény csoport fokozhatja a véralvadási készségét.
– Pacemaker vagy centrális vénába helyezett katéter. Ezek az eszközök irritálhatják az erek falát és lassíthatják a vér áramlását.
– Korábban elszenvedett mélyvéna trombózis, tüdőembólia. Nagyobb valószínűséggel ismétlődnek ezek a kórállapotok, ha már korábban is kialakultak ezek Önnél.
– Mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia a családban. Ha családjában valakinek mélyvéna trombózisa, vagy tüdőembóliája van vagy volt, akkor Önnél is fokozottabb a mélyvéna trombózis kialakulásának kockázata.
– Elhízás, kövérség. A súlyfelesleg fokozza a kismedence és a láb területén lévő vénákra nehezedőnyomást, ezáltal lassítva a vér áramlását és fokozva a trombózis kockázatát.
– Dohányzás. A dohányzás befolyásolja a véralvadást és a keringést.

A mélyvénás trombózis diagnosztizálása

A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a későbbiekben pedig a vérrög ismételt kialakulásának megelőzése. A terápiára gyógyszerek, műtéti megoldások és gyógyászati segédeszközök is rendelkezésre állnak.

A mélyvénás trombózis diagnózisának felállításához orvosa több kérdést fog feltenni a tüneteket illetően. Mindemellett meg fogja vizsgálni, hogy van-e bárhol duzzanat, illetve nyomásérzékenység, illetve elszíneződött-e a bőr.

Attól függően, hogy mekkora Önnél a mélyvéna trombózis kialakulásának kockázata, orvosa az alanti vizsgálatokat javasolhatja.

Vizsgálati lehetőségek:

– Ultrahang vizsgálat:Az ultrahang vizsgálat során egy rúd alakú eszközt, a transzducert a lábakra helyezik, ami hanghullámokat bocsát a láb irányába. Ahogy a hanghullámok áthaladnak, majd visszaverődnek a láb szövetein keresztül, egy számítógép segítségével az ultrahang készülék képernyőjén látható mozgóképet hoznak létre. Az ultrahang vizsgálattal a vérrög láthatóvá válhat ezen a képen. Néha egymás után, több napon keresztül, több alkalommal végeznek ultrahang vizsgálatot, így meg tudják határozni, hogy a vérrög nő vagy csökken, illetve meggyőződnek arról, hogy nem alakult ki újabb.
– CT vagy MR vizsgálat: Mind a komputer tomográfiás, mind a mágneses rezonancia vizsgálatsegítségével kép alkotható a vénákról és kimutatható az estlegesen vérrög. Néha a mélyvénás trombózist akkor mellékesen találják meg, miközben a vizsgálatot valami más okból kifolyólag végzik el.
– Vérvizsgálat:Általában súlyos mélyvéna trombózis esetén megemelkedik a vérben egy anyag – a D-dimer – szintje. A D-dimer a vérrögről leszakadó kis molekula, ezért magasabb szintje utalhat a vérrög jelenlétére. A D-dimer azonban más betegségekben is megemelkedhet, tehát emelkedett szintje nem feltétlenül jelenti azt, hogy Önnek mélyvénás trombózisa van. Ennek ellenére a D-dimer szint mégis az egyik leghasznosabb diagnosztikai eszköz a mélyvéna trombózis kizárására, illetve a magas kockázatú betegek azonosítására.
– Venográfia: A vizsgálat során egy érfestéket (kontrasztanyagot) fecskendeznek a boka vagy a lábfej egyik nagy vénájába. Ezt követően röntgen vizsgálattal képeket készítenek a láb, illetve a boka területéről. A kontrasztanyag szépen kirajzolja a felvételeken az ereket. Ezt egyre kevésbé használják, ugyanis most már kevésbé komoly beavatkozással járó vizsgálatok is már rendelkezésre állnak.

A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja, hogy megakadályozzák azt, hogy a vérrög egyre nagyobb és nagyobb legyen, ezáltal megelőzve, hogy a vérrögről a tüdőembóliát létre hozható darabkák szakadjanak le. Az elsődleges kezelést követően a későbbiekben a fő cél, hogy megelőzzék a mélyvénatrombózis ismételt kialakulását.

A mélyvénás trombózis kezelési lehetőségei:

Véralvadásgátlók. A mélyvénás trombózis kezelésére használt gyógyszerek közé tartoznak a különböző antikoagulánsok, amiket néha vérhígítónak, vagy véralvadásgátlónak is neveznek. Ezek csökkentik a véralvadás képességét. Igaz, hogy a már meglévő vérrögöket nem bontják le, de megakadályozhatják, hogy a vérrög növekedjen, illetve csökkentik az újabb vérrögök kialakulásának valószínűségét. Általában először heparin kezelésben fog részesülni néhány napon keresztül.

A heparinnak két főbb formája kapható, az egyik a kis molekulasúlyú heparin, a másik a nem frakcionált heparin. A jelenlegi irányelvek a kis molekulasúlyú heparinok használatát javasolják. A heparint egy vénába, vagy a bőr alá adott injekcióban kell alkalmazni. Az injekciók alkalmazását követően valószínűleg a kezelést szájon át szedhető tablettás véralvadásgátlóval folytatják. Lehet, hogy több mint három hónapig kell majd a vérhígítót szednie.

A heparin és a warfarin, illetve az acenokumarol használatát nagyon szorosan ellenőrizni kell, mivel alkalmazásukkal súlyos mellékhatások, többek között vérzés alakulhat ki. Másfelől ha a dózis túl alacsony, akkor további vérrögök kialakulásának nő meg a kockázata. Ezen hatásoknak a monitorozására időről-időre vérvizsgálatra van szükség. Terhes nőknél a Varfarin, illetve Acenokomarol használata ellenjavallt.

Vérrögoldók. Ha Önnél a mélyvénás trombózis, vagy a tüdőembólia súlyosabb formája alakult ki, illetve ha az egyéb gyógyszerek nem hatnak, orvosa további kezelést kezdeményezhet. Az egyik ilyen lehetőség a trombolitikumok (vérrögoldók) bevetése. Ezek a gyógyszerek szöveti plazminogén aktivátort tartalmaznak. Ez az anyag vénásan beadva feloldhatja a vérrögöt. A gyógyszer alkalmazását körültekintően mérlegelni kell, mert nagyos súlyos vérzést okozhatnak. Éppen ezért általában csak életet veszélyeztető esetekben alkalmazandók.

Filterek, szűrő. Ha Ön valamilyen okból kifolyólag nem tud vérhígító gyógyszereket szedni, megfontolandó egy filtert behelyezése valamelyik nagy vénába– például a hasüregen keresztülhaladó nagy gyűjtővénába, a véna cavába.

Gumiharisnya. A gumiharisnya segítségével megakadályozható, hogy a mélyvéna trombózis miatt duzzanat alakuljon ki. A harisnyákat a bokától a térdig szorosan kell feltekerni, és az így keletkező nyomás csökkenti annak a valószínűségét, hogy a vér meggyűlik a lábban és megalvad. Amennyiben megoldható érdemes legalább egy éven keresztül használni a gumiharisnyát.

Milyen szövődményekkel járhat a trombózis?

A felszínes vénák trombózisa nagyon ritkán okoz komoly szövődményt, a mélyvénás trombózis azonban számos súlyosabb szövődményt is eredményezhet.

– Tüdőembólia. Ha a mélyvénában található thrombus egy része leszakad, akkor akadálytalanul eljuthat a tüdőbe, ahol aztán egy tüdőartéria elzárásával életveszélyes tüdőembóliát okozhat.
– Szívinfarktus vagy stroke. Ha Önnek bizonyos veleszületett szívbetegsége van, amely eredményeként a szív két ürege között egy nyitott rés található, mint például nyitott foramen ovale, pitvari faldefektus vagy kamrai faldefektus, akkor a mélyvénából a szív felé haladó embólia átjuthat a nagy vérkörbe, majd a szív koszorúsereiben, illetve az agyi erekben elakadva szívinfarktust vagy stroke-ot okozhat.

A mélyvénás trombózis mindemellett az alsó végtag vénáiban található billentyűket is károsíthatja. Ezek a billentyűk akadályozzák meg, hogy a vénás vér a gravitációnak megfelelő irányban visszafele áramoljon. Amikor a vénák az alsó végtagban nem működnek megfelelően, számos probléma jelentkezhet.

A trombózis kezelése

Ha a trombózis egy felszínes vénát érint, orvosa egyszerű praktikákat javasolhat Önnek, a fájdalmas terület kezelésére: az érintett láb megemelése, nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek szedése. Általában egy hét alatt az állapot rendeződik.

(Jelen szakmai cikk nem saját szerkesztésünk, a www.webbeteg.hu weboldalon teljes terjedelmében elolvasható.)